Közel 5000 munkanélkülit tartanak számon a megyében
A napokban összesítette adatait az Országos Munkaerő-Ügynökség. Mint kiderült, Romániában nem is egy olyan megye van, ahol a munkaképes lakosság 10 százaléka nem dolgozik.
Országos jelenséggé nőtte ki magát a munkaerő hiányának problémája. Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint hogy az ország két megyéjében is, Vasluiban és Teleormanban a munkanélküliségi ráta már átlépte a 10 százalékos vízválasztót. Hogy mit is jelent ez a 10 százalék? Azt, hogy 10 munkaképes lakosból egy nem rendelkezik állással. Ezzel pedig az említett megyék elmondhatják magukról, hogy kétszer annyi munkanélkülivel kell esetükben számolni, mint amennyire az országos átlag alapján következtethetnénk. Teleorman esete különösen érdekes, hiszen a főváros vonzáskörzetében van, ennek ellenére a munkszerződés nélküliek száma eléri a 15 ezret. Az ország egyik legszegényebb megyéje, Mehedinti sincs sokkal jobb helyzetben: kb. 9 800 érintettel számolva a megye munkanélküliségi rátája eléri a 9,39 százalékot. A különösen magas aránnyal rendelkező megyék listáját szemügyre véve elmondható, hogy ezek többsége az ország déli és keleti részén található.
Az erdélyi megyékben közel sem ilyen aggasztó a helyzet. Temes megyében például 1,02 százalék a munkanélküliek aránya, Arad megyében 1,5, Kolozsban 2,07 százalék. Bihar, Beszterce-Naszód, Szeben, Brassó megyében pedig 2,5 százalék körül mozognak az arányok.
Felvetődik a kérdés, hogy Szatmár megye hol helyezkedik el ezen az összesített listán. Nos, az országos 4,02 százalékhoz képest megyénkben csupán 3,23-mal kell számolnunk. A Megyei Munkaerő-Ügynökség legfrissebb közleménye szerint ez 0,01 százalékos emelkedést jelent 2017 decemberéhez képest. 2018 január 31-én összesen 4755 munkanélkülit tartott számon az ügynökség, ebből 1944 volt nő. Értelemszerűen nem mindannyian tesznek eleget azoknak a feltételeknek, melyek a munkanélküli segély megszerzésére vonatkoznak: csupán 621-en kapnak segélyt, ebből 257 nő.
A Szatmár megyei munkanélküliek statisztikái egyértelműen rávilágítanak arra, hogy magasabb képzettséggel könnyebb munkát találni. Az állandó munkahellyel nem rendelkezők közül 2806-an csupán az elemi iskolát járták ki, 1290-en pedig csak általánost végeztek. Szakoktatásban 288-an részesültek, középiskolaiban pedig 279-en. Posztliceális képzésben 13-an vettek részt, felsőfokúban pedig 79-en. Utóbbi kategória esetében érdemes megemlíteni, hogy az egyetemi diplomával rendelkező személyek több, mint 63 százaléka nő. Az ügynökség által nyilvántartott szabad munkahelyek száma meghaladta a 200-at: ezek betöltésére főként középfokú végzettségre van szükség, ám sok olyan állás vár betöltésre, ahova képzés nélkül is felvesznek alkalmazottakat.
